|
Dalok Zoli Száz év című albumából
Száguldj tovább!
Hajnalban már ébredsz
A nap sem kelt fel
És a város
Jót alszik még
Csend van
És mégis elkerül
Az álom
Te fent vagy rég
Hív az út
Hát indulj már
Elkísér a gondolat
Hogy valahol a szerelem
Csak téged vár
Száguldj tovább
(Száguldj csak indulj már)
Száguldj csak indulj már
Száguldj tovább
(Várok rád)
Hogy végre rám találj
(Csak jöjj és száguldj már)
Száguldj tovább
(Ha itt vagy ébressz fel)
Ha itt vagy ébressz fel
Számítok rád
(És ezt mindig tudnod kell)
Ezt mindig tudnod kell
(Száguldj tovább)
Száguldj tovább
Ott várok majd rád
Ahol az út végén
A tenger
A Naphoz ér
Csend lesz
És én csak állok lenn
A parton
És fúj szél
Hív az út
Hát indulj már
Elkísér a gondolat
Hogy valahol a szerelem
Csak téged vár
Száguldj tovább
(Száguldj csak indulj már)
Száguldj csak indulj már
Száguldj tovább
(Várok rád)
Hogy végre rám találj
(Csak jöjj és száguldj már)
Száguldj tovább
(Ha itt vagy ébressz fel)
Ha itt vagy ébressz fel
Számítok rád
(És ezt mindig tudnod kell)
Ezt mindig tudnod kell
(Száguldj tovább)
Száguldj tovább
Éjkirálynő
Ő mint egy villám
Egy tiszta éjszakán
Jött el hozzám
És vitt magával
Az éjbe hogy aztán
Úgy szeressen
Ahogy senki még
Tűzbe borult az ég
De jött a hajnal
Olyan furcsának
Láttam a fényt
Tudtam mennie kell
Nem beszélt
Csak búcsút intett némán
Én meg néztem
Ahogy eltűnt az éjben
Akkor is ha mindenem rámegy
Nem tudok nélküle élni
Ő a végzetem
Az őrület itt van mégis kell
Csak Ő kell csak Ő kell nekem
Akkor is ha mindenem rámegy
Nem tudok nélküle élni
Ő a végzetem
Az őrület itt van mégis kell
Ez a furcsa szerelem
Most újra itt áll
Szemében tűz cikázik
Úgy néz rám
Ragyogó kék szemében elégek
Ő egy boszorkány
De nem érdekel
Ha újra magához ölel
Akkor is ha mindenem rámegy
Nem tudok nélküle élni
Ő a végzetem
Az őrület itt van mégis kell
Csak Ő kell csak Ő kell nekem
Akkor is ha mindenem rámegy
Nem tudok nélküle élni
Ő a végzetem
Az őrület itt van mégis kell
Ez a furcsa szerelem
Az Éj Királynője a kedvesem
Tudom hogy soha el nem érhetem
Velem van még de a hajnal jön
Az éjszakával Ő is elköszön
Az Éj Királynője a kedvesem
Tudom hogy soha el nem érhetem
Velem van még de a hajnal jön
Az éjszakával Ő is elköszön
Csak a szívemet vitte magával
Csak hatalomvágy volt
Mást nem akart
Mégis eljön
És egy szavával elszédít
Gyere gyere őrjíts meg ha ez kell
Az Éj Királynője a kedvesem
Tudom hogy soha el nem érhetem
Velem van még de a hajnal jön
Az éjszakával Ő is elköszön
Az Éj Királynője a kedvesem
Tudom hogy soha el nem érhetem
Velem van még de a hajnal jön
Az éjszakával Ő is elköszön
Akkor is ha mindenem rámegy
Nem tudok nélküle élni
Ő a végzetem
Az őrület itt van mégis kell
Csak Ő kell csak Ő kell nekem
Akkor is ha mindenem rámegy
Nem tudok nélküle élni
Ő a végzetem
Az őrület itt van mégis kell
Ez a furcsa szerelem
Száz év
Talán csak álom mit
Nem fogunk fel
Itt egy érzés mi sohasem múlik el
Az óránk most végleg megáll
A pillanat így marad mindig már
Az úton majd számíthatsz rám
Együtt vár miránk a túlpart
(Csak rád és rám)
Ha valami bánt ne félj
Csak bújj hozzám
Én mindig itt leszek majd
Csak száz év ez amit kérek tőled
száz év igazán nem nagy idő
száz év add nekem és
ha mégis kevés maradj még
miénk a Föld és az Ég
Változik minden és így van ez jól
mégis tudjuk
a holnap is értünk szól
a lelkem a lelkedhez ér
a pillanat fontosabb mindennél
Az úton majd számíthatsz rám
Együtt vár miránk a túlpart
(Csak rád és rám)
Ha valami bánt ne félj
Csak bújj hozzám
Én mindig itt leszek majd
Csak száz év ez amit kérek tőled
száz év igazán nem nagy idő
száz év add nekem és
ha mégis kevés maradj még
miénk a Föld és az Ég
Ördöglány
Angyalfiú Ördöglány
Összejött egy éjszakán
(Mint Te meg Én)
Menny és Pokol
Tűz és Jég
Őrjítő és mégis szép
Mennyi küzdés és harc
Mindent felperzseltél
Lángolt Föld és Ég
(Te gyönyörű démon)
Érted vállalnám újból
A poklot a kínt
De távol jársz
(Távol jársz)
Távol jársz tőlem
(Mond hol jársz baby)
Szívem mégis mindig rád talál
(Te vagy a menedék)
Csakis együtt lehet
(Akarom gyere még)
Jöjj el hát ma éjjel ördög légy
(Gyere és ne kímélj)
És én angyal leszek
Angyalfiú Ördöglány
Senki meg sem érti már
(soha tán)
Menny és Pokol
Tűz és Jég
Hogy tud együtt létezni még
Mert az Angyalnak szárny kell
Az Ördögnek tűz
És túl kell élni még
(Az Öröklétet)
Engem az ösztön mi hajt
Téged vad vágyad űz
S a távolság
(Távolság)
Elválaszt tőled
(Elválaszt tőled)
Szívem mégis mindig rád talál
(Te vagy a menedék)
Csak is együtt lehet
(Akarom gyere még)
Jöjj el hát ma éjjel ördög légy
(Gyere és ne kímélj)
És én angyal leszek
Szívem mégis mindig rád talál
(Te vagy a menedék)
Csak is együtt lehet
(Akarom gyere még)
Jöjj el hát ma éjjel ördög légy
(Gyere és ne kímélj)
És én angyal leszek
Mondd hogy vársz még
Inog az út és szédül a föld
Remeg bennem minden
Ő egyszer az enyém édes és drága
De most el kéne tűnni innen
Ne lássa senki az arcomat
A hangomat senki se hallja
Elér a végzet a testemet adtam
S a lelkemet vesztem rajta
Tudom jól hogy fáj
Mégis kell hogy rám találj
Tudom jól
Elszúrtam mindent
De kérlek hogy várj még
Ne menj el
Nélküled az egész semmit nem ér
Mondd hogy vársz még
Talán újra kezdhetnénk
Visszaadnád az életem
Ha újra eljönnél
Mondd hogy vársz még
Talán újra kezdhetnénk
Visszaadnád az életem
Újra mégegyszer
Inog az út és szédül a föld
Csak én bolyongok az utcán
Az arcod látom
És hallom a hangod
Pedig nem szól senki se hozzám
A fülemben cseng
Ahogy kérdezed miért
De a választ nem tudom én sem
Kezemet nyújtom a csillagokért
De a földre láncol a vétkem
Tudom jól hogy fáj
Mégis kell hogy rám találj
Tudom jól
Elszúrtam mindent
De kérlek hogy várj még
Ne menj el
Nélküled az egész semmit nem ér
Mondd hogy vársz még
Talán újra kezdhetnénk
Visszaadnád az életem
Ha újra eljönnél
Mondd hogy vársz még
Talán újra kezdhetnénk
Visszaadnád az életem
Újra mégegyszer
Őrjíts meg
Valami tűz úgy hajt
Lehet hogy mindenem elég majd
De amíg tőled szép egy dal
Tépjen szét a szélvihar
Ne ígérj
A holnap messze még
Csakis a mának élj
Gyere hagyd most
Hogy jó legyen
Őrjíts meg
Gyere és őrjíts meg
Gyere törd össze a szívem
(Most a szerelem az úr)
Az se baj ha nekem is fáj
Fáj
Közel az éj nézz rám
Gyere és gyűrjük össze a párnám
Ahogy a bőröd éget majd
Elfelejtek minden bajt
Égess el
A holnap messze még
Te pedig oly közel
Nekem most kell
Hogy jó legyen
Őrjíts meg
Gyere és őrjíts meg
Gyere törd össze a szívem
(Most a szerelem az úr)
Az se baj ha nekem is fáj
Fáj
Őrjíts meg
Gyere és őrjíts meg
Gyere törd össze a szívem
(Most a szerelem az úr)
Az se baj ha nekem is fáj
Fáj
Égess el
A holnap messze még
Te pedig oly közel
Gyere kedvesem
Hagyd hogy jó legyen
Ez a végzetem
Add meg magad végre
Őrjíts meg
Gyere és őrjíts meg
Gyere törd össze a szívem
(Most a szerelem az úr)
Az se baj ha nekem is fáj
Fáj
Őrjíts meg
Gyere és őrjíts meg
Gyere törd össze a szívem
(Most a szerelem az úr)
Az se baj ha nekem is fáj
Fáj
Elvarázsoltál
Olyan jó amikor hozzám érsz
És én úgy nézek rád
Nem kell más
Csak hogy velem légy
Csak ez az érintés
Ez a szótlan beszéd
Ami elmond mindent
Sok év magányba fojtott bánatát
Minden átvirrasztott
Éjszakám panaszát
Úgy mint a napsugár
Mely áttör minden felhőn
A pillantásod átjár
Mindent látsz
Érzem elvarázsoltál
Félek túl sokat tudsz már
És én elfelejtve minden mást
Csak az érzésnek élek
Mert elvarázsoltál
És ezt bárhogy titkolnám
Érzem sokkal több vagy már
Mindenkinél
És csak rád vártam én
Rám néztél ez volt az első jel
Furcsa tűz öntött el
Rólunk szólt
És én éreztem
Csak ez az érintés
Ez a szótlan beszéd
Ami elmond mindent
Sok év magányba fojtott bánatát
Minden átvirrasztott
Éjszakám panaszát
Úgy mint a napsugár
Mely áttör minden felhőn
A pillantásod átjár
Mindent látsz
Érzem elvarázsoltál
Félek túl sokat tudsz már
És én elfelejtve minden mást
Csak az érzésnek élek
Mert elvarázsoltál
És ezt bárhogy titkolnám
Érzem sokkal több vagy már
Mindenkinél
És csak rád vártam én
Félek hogyha véget ér
Soha vissza nem találnék
Ha nem volnál
Én végleg elvesznék
Érzem elvarázsoltál
Félek túl sokat tudsz már
És én elfelejtve minden mást
Csak az érzésnek élek
Mert elvarázsoltál
És ezt bárhogy titkolnám
Érzem sokkal több vagy már
Mindenkinél
És csak rád vártam én
A Végzettel táncolj
Minden nap úgy ébredsz
Hogy újra kezded majd
Úgy érzed változtani kell
Átlépsz a tegnapon
És elfújsz minden bajt
Mostantól más ember leszel
De túl nehéz
Hogyha őrülten élsz
Lelkedben dúl a vihar
Soha nem tudod majd
Azt hogy mennyit is érsz
Míg odabent nagy a zaj
Te Végzettel táncolsz
(A Végzettel táncolsz rég)
De a lelked még fél
(Őrjítő és mégis szép)
Érzed hogy lassan más lettél
(Lassan más lassan más lettél)
Ott harcol benned
(Ott harcol benned rég)
A jó és a rossz
(Egymással a föld és ég)
Táncolnod kell hogy átváltozz
(Táncolj hát hogy újra átváltozz)
A Végzettel táncolj
Szárnyaid nőnek
És a fellegekben jársz
Fentről lenézve minden más
Ha mégis úgy érzed
Hogy ennél többre vágysz
A Végzet lesz a legjobb társ
De túl nehéz
Hogyha őrülten élsz
Lelkedben dúl a vihar
Soha nem tudod majd
Azt hogy mennyit is érsz
Míg odabent nagy a zaj
Te Végzettel táncolsz
(A Végzettel táncolsz rég)
De a lelked még fél
(Őrjítő és mégis szép)
Érzed hogy lassan más lettél
(Lassan más lassan más lettél)
Ott harcol benned
(Ott harcol benned rég)
A jó és a rossz
(Egymással a föld és ég)
Táncolnod kell hogy átváltozz
(Táncolj hát hogy újra átváltozz)
A Végzettel táncolj
Jótündér
Csillagfényes éjszakákon
Feldereng egy édes álom
Jó ez így
Gyermekszívvel élni
Senki más csak én láthatlak
Kis titok de én nem adlak
Senkinek
Hisz csak te kérdezed
Mondd miért nem alszol
Mondd miért is sírsz
Hát miért kell most várnom rád
Hol kettőnk közt a híd
Jótündér hol jársz
Miért nem jössz
Miért nem játszunk még
Ígérem jó leszek
Csak ne tűnj többé el
Ha álomvár mi elrejt tőled
Én hősként lóra szállok érted
Csak mondd mit tegyek
Jótündér hol jársz
Miért nem jössz
Miért nem játszunk még
Ígérem jó leszek
Csak ne tűnj többé el
Egy édes álom véget érne
Ne hagyd Jótündér szólj hozzám
Most hogy nem vagy
Mondd ki véd meg
S húz magához hogyha félek
Hívlak én
Hangom már nem ér el
Annyi mindent lát az ember
Oly nehéz de én tudom hogy
Létezel
S majd újra kérdezel
Mondd miért nem alszol
Mondd miért is sírsz
Hát miért kell most várnom rád
Hol kettőnk közt a híd
Jótündér hol jársz
Miért nem jössz
Miért nem játszunk még
Ígérem jó leszek
Csak ne tűnj többé el
Ha álomvár mi elrejt tőled
Én hősként lóra szállok érted
Csak mondd mit tegyek
Jótündér hol jársz
Miért nem jössz
Miért nem játszunk még
Ígérem jó leszek
Csak ne tűnj többé el
Egy édes álom véget érne
Ne hagyd Jótündér szólj hozzám
A törvény
Csak dőlj hanyatt
És meg se mozdulj
Hagyd hogy körülfonjon Téged
Az élmény mit csak
Tőle kapsz meg
Elvarázsol végleg
A füledbe súgja
Hogy mennyire jó így
Add át magad a kéjnek
Én tudom én láttam
Hát had mondjam el
Szavai mennyit érnek
Újra meg újra az égbe emel
Olyan szépet ígér
És Te mindent hiszel
De a leked már fogoly
S az út végén
Nem vár csak pokol
Ez a törvény
(Törvény a törvény)
A törvény
(Törvény a törvény)
A törvény
(Törvény a törvény)
A törvény
(Felfordulhat az ég is
De mindig így lesz)
Ez a törvény
Úgy ölel és el nem enged
Ahogy újra átjár téged
Ha nincs veled úgy élni sem tudsz
A vérévé vált a véred
Újra meg újra az égbe emel
Olyan szépet ígér
És Te mindent hiszel
De a leked már fogoly
S az út végén
Nem vár csak pokol
Ez a törvény
(Törvény a törvény)
A törvény
(Törvény a törvény)
A törvény
(Törvény a törvény)
A törvény
(Felfordulhat az ég is
De mindig így lesz)
Ez a törvény
Ez a törvény
(Törvény a törvény)
A törvény
(Törvény a törvény)
A törvény
(Törvény a törvény)
A törvény
(Felfordulhat az ég is
De mindig így lesz)
Ez a törvény
Ne sírj most kérlek bújj hozzám
Itt semmi se fáj
Mindenkit elvarázsol a táj
Ugye hogy jó
Minden félelmünk elszállt
Itt baj nem érhet
Én semmit se kérek
Csak a leked
(Ez hát a törvény
Elnyel az örvény)
Dalok a Dórival közös Musical duett című albumból
Egy új élmény
Minket vár a világ
bársony egeken ringat
téged hívlak te szép hercegnő
halld a szív szavát
Véled mámorító
versenyt szállni a széllel
szőnyegünkön ma éjjel utunk
meséken visz át.
Egy új élmény
suhanván felleg réteken
Csillagot szór itt fent, a végtelen
Mert végre itt vagy velem
Egy új élmény
a látvány már elandalít
Kettesben szebb a táj és nincs határ
hisz véled mindig száz új élmény vár
Könnyű szárnyakon száll
El se mondható érzés
Átcikázni nevetve
fénylő sötét égen át
Egy új élmény.
(Beleszédül az ész)
Megélnék véled száz csodát.
(De ne légy még túl merész)
Légvárként omlik szét
a büszkeség
Mert csak melletted vár az új világ.
Egy új élmény.
oly tágra tár a láthatár
Melletted bármi jő, csak egy a fő
Minden percünk új élménnyel vár.
Egy új élmény
Új élmény. Megélnék véled száz csodát
Légvárként omlik szét a büszkeség
Mert vár egy új világ
Egy új élmény
(Csupa meglepetés)
Oly tágra tár a láthatár
(Velünk vágtat az idő.)
Melletted bármi jő, csak egy a fő
Bármi jő
Csak egy a fő
Minden percünk
Új élménnyel
Vár
Vár
Egy új élmény
Egy új élmény
Mely hozzád hív
Mely hozzád hív
Utazzunk át
Sok éjszakát
Csak te meg én!
Miénk az éj
Zoli: Miénk az éj, csak kettőnké az éj. Hisz itt vagy és a múlt véget ér.
Dóri: Miénk az éj, csak te vagy és az ég bármit tégy több vagy már bárkinél.
Együtt: Egy éj és minden furcsa sejtés, beteljesít egy érzést én tudtam ez vár rám. Hisz eljöttél s a föld míg tart az ég csillagként fönt száll!
Együtt: Miénk az éj, oly végtelen és mély a sápadt hold kigyúlt, tűzben ég.
Zoli: Miénk
Dóri: Miénk
Zoli: az éj
Dóri: az éj
Együtt: s e tündöklő matt fény tékozló őrültként szórja szét!
Zoli: A Föld egy hely volt hol csak éltem!
Együtt: Egy cím s nem tudtam én sem hogy miért van szükség rám!De mától már egy szebb és jobb világ vár majd ránk, csak ránk!
Jó éjt!
Jó éjt!
Csak álmodj és ne félj, vigyázz ránk az éj!
AZ ÉJ!
Én hogy szeressem őt, mondd?
Én, hogy szeressem őt, mondd
Sorsom már az mit ő mond
Kell, hogy lásd a változást
Ez a néhány hét, érzem, átformált
Csak tudnám bár, hogy miért
Úgy lüktet benn a kérdés:
Túl sok tán ennyi érzés
Férfi ő, miért lenne más?
S annyi férfi volt már énvelem
Ő mindnél többet ér, több bárkinél
Úgy fognám át
Úgy sírnék már
Vágytól sebzett szám súgná nevét
Százszor is, hogy ő is érezze már
Azt, mi rám talált
Várj, csak azt ne hidd, hogy tréfa ez
Mért van így, tőle kérdezd.
Nézz csak rám, ez volnék én.
A lány, ki rég, oly hűvös volt,
Eltűnt, messze jár, vissza sem tér
Vágy, lázas remény szédít és bánt
Ó, hogy rám talált
Lásd, ha ő szólna így rólam
Nézne rám, s hívna lázban
Tán elvesznék, megriadnék
Egy szó, s fejem meghajtanám
Hisz bármit kérhet már
Kívánom őt,
Úgy vágyom őt
Mindig csak őt
Szóló szaxofon
Zoli: Itt, ahol csak veszthet a szív
hol minden út a semmibe hív,
a végső órán így leltem rád
Dóri: Mind abból mi most hullik szét, s tegnapig
egy világ volt még
Tűnő árnyék, őrizlek én
Zoli: Nem kell már félned, csak ölelj át
Dóri: Elnyomja szívünk az ágyúk zaját
Zoli: Egy messzi álomvilág
Dóri: Egy dalt küld hozzád
refrén:
És szól egyetlen árva szaxofon.
Egy szédült hang úgy simogat, oly lágy, oly végtelen
kettőnkről szól, kettőnkért sír egy szaxofon
hát úgy ölelj, mint semmi más
ne bánd, ha közben szét hull a világ.
Zoli: Létezik egy másik világ, hol fontos, hogy hol
senki sem bánt, elviszlek én
Dóri: Ó bár vinnél
Zoli: Azt hinnéd káprázat csak mit látsz
árnyékban éltél, most fényben jársz
Közösen: Nem fojthat többé a csend,
hisz lelkünkben zeng
refrén 1x
Dóri: Szép mintha csak álmodnék
Zoli: Nézd, ébren is látod még
Közösen: Örökké, kettőnké, holtunkig kísér
Míg szól!!! hát úgy ölelj, mint semmi más
s ne bánd, ha közben szét hull a világ...
Az élet az úr
Ahogy felkel a nap, Te is ébredsz,
Szemed nyílik és dől a fény,
Csak Téged vár, ez a népes család
Gyere hát, te is olvadj közénk!
Ha kész vagy már, tedd amit bírsz,
Ez a szép vidék mindenkié.
Hisz a nap körbe jár, fénye mindent elér,
Az örök lét, ami Benned él
Refrén:
Mert az élet az úr, lelkünk szárnyaló,
Rosszon győz a jó, és ez így való
És ha útra kélsz, hidd el várnak Téged,
Hisz az élet, az élet az úr!
Ha kész vagy már, tedd amit bírsz,
Ez a szép vidék mindenkié.
Hisz a nap körbe jár, fénye mindent elér,
Az örök lét, mi Benned él!
Refrén:
Mert az élet az úr, lelkünk szárnyaló,
Rosszon győz a jó, és ez így való,
És ha útra kélsz, hidd el várnak Téged,
Hisz az élet, az élet az úr!
Lelkünk szárnyaló, rosszon győz a jó,
És ez így való.
És ha útra kélsz, hidd el várnak Téged,
Hisz az élet, az élet az úr!
Hidd el várnak Téged,
Mert az élet, az élet az Úr!!!
Mint két gálya
Dóri: Szívünkben érzés meg erő, de van mit meg nem old!
Erős a hit, bennünk látod, de minket fel nem old!
Vártunk tán csodát, ám de már nincs miért -
közös út, ha volt is egykor, véget ért!
Fáradt gályák éjnek tengerén,
de a célunk már más - arra mész te, erre én!
Kicsit összesodort az ár,
de a sors az elválaszt már,
és nincs kiút, és nincs már több remény!
Zoli: Ha mindig túl nagyra törsz, úgy az keveset se ér!
Dóri: Tán te vagy kishitű!
Zoli: Egymásra jó vigyáznunk - csak az legyen a cél!
Dóri: Milyen roppant egyszerű!
Együtt: Próbáld meg egyszer, és az én szememmel láss -
akkor tán érthetnénk mégis majd egymást!
Fáradt gályák éjnek tengerén,
de a célunk már más, arra mész te, s erre én!
Kicsit összesodort az ár,
de a sors az elválaszt már -
mondd, mért sápadt így el bennünk a fény?
Dóri: Te meg én - két gálya éjnek tengerén!
Zoli: Ne bánts hát!Ne hagyj el,ne dobj el
hisz szeretnélek én!
Dóri: De a célunk már más -
arra mész te, s erre én!
Zoli: Ne hagyj el, ne dobj el
A magány nem segít!
Együtt: Kicsit összesodort az ár,
de a sors az elválaszt már!
Mondd, mért sápadt így el bennünk a fény?
Zoli: Ne dobj el!
Dóri: No, hidd el: ami elmúlt, nincsen már!
Nézz rám
Zoli:
Mondják jobb idő lesz, néhány hét és itt a nyár.
Dóri:
Nincs egy jó kabátod, pedig minden éjjel fagy még
Hideg van, magadra is vigyázhatnál.
Zoli: Nem tudom mit érzek, de tőled más lett az egész.
Dóri: Én is megváltoztam és már nem zavar, hogy nézel,
hogy itt vagy mellettem és néha hozzám érsz.
Zoli: Amit mondanék mind hazugság, még soha nem kerestem erre szót.
Tudod az elveszettek nem tudják, hogyan is kell kimondani a jót.
Dóri: Hát akkor
Együtt: állj elém és nézz csak rám. Itt az arcom és ha kell talán neked adnám.
Állj elém és nézd meg jól, már csak tőled függ és bármi lehet az álmunkból.
Dóri: Mindent elvesztettem sokszor most is félek még.
Zoli: Nekem semmim sem volt csak egy elmosódott emlék,
de érted azt hiszem bármit megtennék.
Együtt:
Amit megtanultam mind hazugság.
Aki vigyázott rám már nincs velem
És azt kívánom bárcsak tudnád, hogy mit is érezhet a védtelen.
Hát akkor állj elém és nézz csak rám,
Itt az arcom és ha kell talán neked adnám.
Állj elém és nézz meg jól, már csak tőled függ és bármi lehet az álmunkból.
Dóri: Állj elém
Zoli: és
Együtt: nézz csak rám, itt arcom és ha kell talán neked adnám.
Állj elém és nézd meg jól, már csak tőled függ és bármi lehet az álmunkból.
Szépség és a Szörny
Ősi monda szól:
Tiszta és való
Két sors,rögös út,
Összeér a múlt,
S olvad már a hó.
Furcsa pillanat:
Hátrányból előny,
Lelkük megremeg,
Két ijedt gyermek:
Szépség és a Szörny.
Vannak még csodák,
Félre mind a bút.
Ragyog már a nap
És együtt szárnyra kap
Jövő és a múlt.
Vannak még csodák,
Félre mind a bút.
Ragyog már a nap
És együtt szárnyra kap
Jövő és a múlt.
Ősi monda száll:
Vén,mint az idő.
Keserédes dal,
Változást akar,
Megváltó erő.
Kelj föl drága nap,
Kelj föl drága nap!
Áradj fényözön!
Ősi monda vár,
Párra hogy talál
Szépség és a Szörny?
Ősi monda száll,
Egymásra talál
Szépség és a Szörny.
Valaki mondja meg!
||:Madarak jönnek, madarak jönnek,
Halálesőt permeteznek,
Madarak jönnek, madarak jönnek,
Fekete könnyel megvéreznek.:||
Valaki mondja meg, milyen az élet,
Valaki mondja meg, miért ilyen,
Valaki mondja meg, miért szép az élet,
Valaki mondja meg, miért nem,
Valaki mondja meg, miért jó az ember,
Valaki mondja meg, miért nem,
Valaki mondja meg, miért lesz gonosszá,
Valaki mondja meg, miért nem.
Madarak jönnek, madarak jönnek,
Halálesőt permeteznek,
Madarak jönnek, madarak jönnek,
Fekete könnyel megvéreznek.
Valaki mondja meg, kinek kell hinnem,
Valaki mondja meg, kinek nem,
Valaki mondja meg, ki hova érhet,
Milyen az íze az élet vizének,
Valaki mondja meg, a hosszú évek
Miért tűnnek úgy, mint egy pillanat,
Valaki mondja meg, mi az, hogy elmúlt,
Valaki mondja meg, hol maradt.
Madarak jönnek, madarak jönnek,
Halálesőt permeteznek,
Madarak jönnek, madarak jönnek,
Fekete könnyel megvéreznek.
Valaki mondja meg, hogyan kell élni,
Apám azt mondta, ne bánts mást,
Valaki látta, hogy bántottalak már,
Valaki látta, hogy bántottál,
Valaki mondja meg, miért vagyunk itt,
Anyám azt mondta, hogy boldog légy,
De anyám azt nem mondta, miért nem e földön,
Anyám nem mondta, mondd miért?
Madarak jönnek, madarak jönnek,
Halálesőt permeteznek,
Madarak jönnek, madarak jönnek,
Fekete könnyel megvéreznek.
Csak ennyit kérek én
Zoli:
Nincs több lázas rémkép, mi vaksötétbe hív!
Ne félj, nem bánthat senki!
Jöjj hozzám megpihenni!
Rémült órák könnyét én felszárítom mind.
Ne félj, melletted állok,
csak egy szavadra várok!
Dóri:
Nézz rám mindig ilyen égő szemmel!
Érzem, nem hagysz többé egyedül.
Légy hát mellettem, míg élsz, s míg élek!
Ölelj át, és múlik már az éj!
Csak ennyit kérek én.
Zoli:
Oltalmazlak mától, nincs több rettegés.
Nincs több lidérces álom
a két karom ha átfon.
Dóri:
Árnyak nélkül élni, csak ennyit szeretnék!
És még az kell, hogy itt légy,
hogy elbújtass és megvédj.
Zoli:
Hát válassz társadnak míg élsz, s míg élek!
Mától nem bánt többé a magány.
Szólíts kedvesednek most és mindig!
Ezután már mindig légy enyém
Christine, csak ennyit kérek én!
Együtt:
Válassz társadnak míg élsz, s míg élek!
Hívj, s én nem hagylak el soha már!
Írd át lángbetűkkel sorsom könyvét!
Dóri:
Mondd, hogy szeretsz!
Zoli:
Ez nem nehéz!
Szeress, csak ennyit kérek én!
Ezután már mindig légy enyém!
Szeress, csak ennyit kérek én!
Néhány csepp eső
Dóri: Meggyógyít, ha így néz rám...
így jó... már nem is fáj...
és néhány csepp eső...
nekem már úgysem árt...
Így jó... hisz itt van, s átkarol...
Egész testével óv...
Ne még... ne mozduljon...
Esőn...a virág...szirmot bont..
Zoli: Te élni fogsz, 'Ponine, Uram segíts!
Bár volna szó, mely téged meggyógyít!
Dóri: Csak tartson így a karjában...
így fogjon át örökké!
Zoli: Adnék én száz életet!
Bár tudnám, hogy tegyem!...
Ne félj, nem hagylak el...
Dóri: Csak néhány csepp eső,
s a múlt... oly távol, messze már...
Hisz itt van, átkarol…
Egész testével óv,
S én karjai közt alszom el.
E néhány csepp eső áldott legyen!
Az ég is tisztul már...szólít a csend...
S a lélegzete melegén,
szívem most hazatér...
Együtt: Meggyógyít,
ha így néz rám...
Így jó, már nem is fáj...
És néhány csepp eső...
nekem már úgysem árt...
hisz itt van, átkarol...
Egész testével óv...
S talán ha elalszom...
esőn...a virág szirmot bont…
Szívből szeretni
Zoli:
Szívből szeretni híven! Nincs szebb, égni e tűzben!
És együtt repülni fel, hogy lelkünk kevésbé féljen!
Dóri:
Szívből szeretni annyi, érte mindent föladni!
És szállni, fent sólyomszárnyon szállni, áldást találni!
Együtt:
Égig emeld a szíved! Száguldj, szerelmünk hirdesd!
És így nyer értelmet végleg álom, boldogság, élet!
Kórus:
Szívből szeretni híven! Nincs szebb, égni e tűzben!
És együtt repülni fel, hogy lelkünk kevésbé féljen!
Szívből szeretni mámor, elvész közel s a távol!
És érezd, a szíved lángol, eltűnt a múlt a mából!
Szívből szeretni annyi (szeretni szívből), érte mindent föladni (szállni, csak szállni)!
És szállni, fent sólyomszárnyon szállni, áldást találni (áldást találni)!
Szívből szeretni híven (szívből szeretni)! Nincs szebb, égni e tűzben (égjünk e tűzben)!
Repülni fel, hogy lelkünk kevésbé féljen!
Szerelem!
Fény
Zoli:
Bébi, nézz most rám,
te mindent láthattál,
láttad azt, hogy küzdelem lett
az életem – hogy egyszer
a fényben láss!
Dóri:
De ez még nem minden,
csupán a kezdet még,
képzeld el, nagy címlap az ég,
s csillagként ott fenn!
Az én nevem – nézd!
Együtt:
Fény!
Szárnyára vesz majd
a hírnév,
szólít egy hang:
te is szállj!(szállj)
Átölelnék minden embert,
hisz általuk lettem a sztár!
Fény!
Érzem, hogy éget, hogy átjár,
így lesz ez már örökké!
Szállj!
Láthatod majd, csak rám nézz,
emlékezz rám, amíg élsz!
Emlékezz! Emlékezz!
Zoli:
Bébi, ha itt a láz
csak taps kell, semmi más!
Hát higgy bennem
és légy nagyon jó,
úgy szeress, hogy érezzem,
nincs is rá szó!
Dóri:
Bébi, a fénybe föl,
nagy út a semmiből.
De egy nap mindent
megkapok én,
s értem gyúl ki a fény!
Együtt:
Fény!
Szárnyára vesz majd a hírnév,
szólít egy hang:
te is szállj! (szállj!)
Átölelnék minden embert,
hisz általuk lettem a sztár!
Fény!
Érzem, hogy éget, hogy átjár,
így lesz ez már örökké!
Szállj!
Láthatod majd, csak rám nézz,
emlékezz rám, amíg élsz!
Emlékezz! Emlékezz! Emlékezz!
Emlékezz rám!
Fény!
Szárnyára vesz majd a hírnév
Szólít egy hang te is szállj! (szállj!)
Átölelnék minden embert,
hisz általuk lettem a sztár!
Fény!
Érzem, hogy éget, hogy átjár,
így lesz ez már örökké!
Szállj!
Láthatod majd, csak rám nézz,
emlékezz rám, amíg élsz!
FÉNY! |
AJÁNLOM AZ OLDALT
