Életében csak egyszer izgult annyira Mészáros Árpád Zsolt, mint péntekeken este, amikor Lucheniként debütált az immár 13 éve hatalmas sikerrel futó Elisabeth-ben a Budapesti Operettszínházban.

Nagyon nehéz és intenzív próbaidőszakon van túl Mészáros Árpád Zsolt, hiszen ezúttal nem voltak hónapjai - mint egy premier előtt -, hogy felépítse, kidolgozza a figurát, megismerje a szituációkat, betanulja a színpadi mozgást, a dalokat, a táncokat. Ráadásul az Elisabeth Luchenije gyakorlatilag egymaga viszi hátán az egész darabot. "Az általam megformált negatív, a nézőkkel sokszor összekacsintó hős igazából a mesélő, aki végig színpadon van, s rengeteg a szövege, de összefüggő dalai nincsenek, a Giccs című szólót leszámítva. Az összes többi megszólalás mind partnerekhez kötött, ezért volt nagyon nehéz úgy bepróbálni az előadást, hogy a többiekkel csak az utolsó héten találkoztam. Másfél hónapig tanultam a járásokat, a dalokat, a táncokat a játékmester, a rendezőasszisztens és egy DVD-lejátszó segítségével. Hetekig ugyanaz a két ember jelzett mellettem minden szerepet.."

Szerencsére azonban ez a munkamódszer nem volt idegen számára, hiszen hat évvel ezelőtt a Mozart! című musicalbe - mely szintén Lévay Szilveszter és Michael Kunze műve - egy hét alatt ugrott be, s akkor is csak az utolsó nap találkozott a színészkollégákkal. A különbség annyi, hogy akkor gyakorlatilag egy új produkcióba, most viszont egy kultuszelőadásba állt be.

"Az volt a kihívás, hogy az Elisabeth-be miként tudok úgy új színt belecsempészni, hogy nagyon nem csinálhatok mást, mint amit a számomra etalonnak számító kollégától, Földes Tamástól láttam. Igazából nem szerepet formáltam, hanem adott kereteken belül kidolgoztam egy újfajta Lucheni-t, aki - úgy vélem -, nagyon olasz és egyben nagyon MÁZS-os lett. Próbáltam a délies mentalitást és lendületet átvenni hanghordozásban, gesztusokban - saját temperamentummal fűszerezve. Aminek eleinte az lett az eredménye, hogy sokszor hadartam, és összeakadt a nyelvem. De a próbák alatt ez szépen letisztult. S, bevallom, az utolsó héten nem bírtam ki, megnéztem a Kamarás Máté barátomtól kapott osztrák előadás felvételét is, nagyon megragadott Serkan Kaya, a bécsi kolléga játéka is."

Sikere egyértelmű volt pénteken este. Bár Mészáros Árpád Zsolt nem tagadja, talán csak a példaképével, Gianni Morandival közös koncertje előtt izgult annyira, mint most. "S a párhuzam azért is érdekes, mert a musicalirodalomban nekem az Elisabeth jelentette azt, amit a szakmai életben Gianni. Ez volt az álomprodukció, amiben nagyon szerettem volna részt venni. 13 évvel ezelőtt az Elisabeth zenéjére festettem ki az első legénylakásomat Nyíregyházán. Katartikus élmény volt most ebben az előadásban fellépni. Ugyanúgy készültem rá, mint a Mozart!-ra, ahol van egy babonám: mielőtt felmegy a függöny, egy picit félrevonulok és magamban elmélkedem, saját Istenemhez imádkozva. Ez most sem volt másként: szükségem volt pár perc nyugalomra és arra, hogy lejátszhassam az első jeleneteket az agyamban. Ilyenkor már nem szeretek beszélgetni senkivel, meg kell várnom, amíg túl vagyok az első drukkon. A szünetben, amikor jelezték a kollégáim, hogy jól megy az előadás, egy kicsit megnyugodtam és magabiztosabbá váltam. Az eufórikus boldogság akkor tört rám, amikor a vasfüggöny is leereszkedett a tapsrend végén. Nagyon jól esett, hogy a direktor úr, az Elisabeth rendezője, Kerényi Miklós Gábor- KERO® végig velem volt az előadás alatt, instrukciókkal látott el a szünetben, majd személyesen jött fel gratulálni az öltözőmbe…"

Az ünneplés tehát nem maradt el, a barátok is jelent voltak, de az élet nem áll meg, Mészáros Árpád Zsolt gőzerővel dolgozik tovább. November elején jelenik meg Szédült Világ címmel új lemeze. "Ez lesz eddigi legőszintébb albumom, amin a lelkem legmélyebb bugyraiban rejlő gondolatok hallhatók: vallok a dalaimban szeretetről, szerelemről, halálról, féltékenységről, valamint írtam Bendegúz fiamnak is egy számot. A feléneklések alatt mindig hároméves Rózsa lányom volt, aki "előénekelt" nekem, így az ő érdeme is ez a lemez… Az Operettszínházban pedig nagyon várom az újabb Lévay-Kunze mű, a Rebecca-A Manderley-ház asszonya próbáit, melyben Jack Fawell szerepét játszom Béres Attila rendezésében. A Mozart! és most az Elisabeth sikeréből kiindulva a szerzőpáros már szinte a kabalám, akikhez egyre inkább ragaszkodom…"