Újabb időutazás közelmúltunkba a Budapesti Operettszínházban. Nagy sikerrel mutatta be 27 év után újra Fényes Szabolcs-Bacsó Péter-G. Dénes György Szerdán tavasz lesz című zenés játékát a Nagymező utcai teátrum, a főszerepekben Mészáros Árpád Zsolttal, Janza Katával, Kerényi Miklós Mátéval, Oszvald Marikával és Faragó Andrással. 

Együtt az operett- és a musicaltársulat az évad első premierjében! Fényes Szabolcs-Bacsó Péter-G. Dénes György Szerdán tavasz lesz című műve egyszerre vérpezsdítő és nosztalgikus muzsika; egy szórakoztató-nevettető, de meg is könnyeztető történet a szeretetről, szerelemről, az összefogásról, egymás megbecsüléséről, vagyis az életünkről!

"Nem vagyok ártatlan" - mondta Kerényi Miklós Gábor a főszereplő Kis Flóriánt idézve az október 22-ei nagysikerű premier végén, mielőtt színpadra szólította az alkotói csapatot. Utalt ezzel arra, hogy 1983-ban, fiatal művészként mint az ősbemutató rendezője dolgozott együtt a három szerzővel, akik már a mennyei páholyból figyelhették csak, hogyan kell új életre művük, melyben olyan nagysikerű slágerek hangzanak el, mint a Köszi, köszi, az Isten, óvd a cipőm vagy éppen a címadó dal. "Már a nyolcvanas években is nagyon izgatott új magyar zenés darabok színpadra állítása. A Szerdán tavasz lesz azért volt különlegesen izgalmas, mert saját koráról, leginkább a közösségi érzés hiányáról mesélt. Furcsa és érdekes dolog, hogy ma ugyanúgy nagy szükségét érezzük az összefogásnak, s annak, hogy az emberek együtt legyenek, mint akkoriban. 27 év alatt sok minden változott, de kapcsolatainkban megjelenő hiányok csak tovább mélyültek. 1983-ban csodálatos volt együtt dolgozni Fényes Szabolccsal, Bacsó Péterrel, G. Dénes Györggyel, akik elismert mesterei voltak szakmájuknak, mégis sok mindenben figyeltek és hallgattak arra, amiket fiatal rendezőként javasoltam. Remek érzés volt "egymás szemüvegén" keresztül látni a születő új magyar zenés darabot, s a színpadi előadást" Hozzátette, nagy dolognak tartja, hogy ennyi idő elteltével új életre kelt a darab: az eredeti változatot most Ari-Nagy Barbara és Gém György dolgozta át mai színpadra. Kicsit leporolták a művet, apróbb módosításokat hajtottak végre a történeten - s a cselekményt a rendszerváltás korába, a nyolcvanas évek végére helyezték.

A 2010-es premier rendezője Somogyi Szilárd szerint generációk találkozása a Szerdán tavasz lesz: "Kerényi Miklós Gábor pont annyi idős volt az ősbemutatókor, mint most én, s akkor neki és most nekem is ez az első nagyszínpadi munkám az Operettben. Ráadásul a színpadon is három korosztály látható: fiatalok, idősebbek, középkorúak. Számomra a darab üzenete, hogy próbáljuk meg meghallgatni egymást, beszéljünk problémáinkról, s akkor biztos közelebb kerülünk egymáshoz, s a megoldáshoz... Egy megújult operett, már csak a kor miatt is mint retroperett került színpadra, s, a hagyományokhoz hűen van benne primadonna, bonviván, szubrett, táncos-komikus. Úgy hiszem, ez a mű remek lehetőség, hogy a jelenben is tovább haladjunk az operett Fényes Szabolcs által is megfogalmazott megújításának útján. A Szerdán tavasz lesz kicsit más, mint a megszokott darabok, kicsit musicales, kicsit prózás, de nagyon is operett!"

Ez is indokolta, hogy a Budapesti Operettszínház mindkét, musical és operett tagozatának jeles képviselői játsszák a főszerepeket. Mészáros Árpád Zsolt alakítja Kis Flóriánt, a magyar-történelem szakos tanárt, Janza Kata nagy szerelme egy fogorvosnő személyében. A fiatal táncos-komikus-szubrett páros, azaz Monostori "Monti" Lajos és Kuncz Beáta népművelő szerepében Kerényi Miklós Máté és Vágó Zsuzsi láthatók. Katinka grófnőt és a már nyugdíjas Simon Béla, egykori finomacél-üzletágvezetőt Lehoczky Zsuzsa/Oszvald Marika és Faragó András, a kultúrház vezetőjét, Kubacska elvtársat pedig Dézsy Szabó Gábor játssza. Az 1983-as és a 2010-es premier zenei vezetője is Makláry László. Az ősbemutatón egyébként a főszerepeket Kozák András, Galambos Erzsi/Felföldi Anikó, Dajka Margit, Benkóczy Zoltán, Csongrádi Kata, Hadics László és Farkas Bálint alakították.

Régóta nem volt látható Fényes-mű a Nagymező utcában, pedig utolsó nagy operett-komponistánk a magyar kulturális élet rendkívül sokoldalú egyénisége. Nem csak színpadi művek, hanem körülbelül 150 film, illetve számos rádió- és tévéjáték zenéjét szerezte. A magyar könnyűzene egyik legelismertebb művelője volt, akivel mindig szívesen dolgoztak együtt. Sikereit a szakma is elismerte, már 1964-ben Erkel-díjat kapott, 1972-ben Érdemes művész, 1980-ban pedig Kiváló művész lett. Két alkalommal, 1942 és 1949, valamint 1957 és 1960 között az akkor még Fővárosi Operettszínház direktori posztját is betöltötte.

A komponista Szerdán tavasz leszben dalaival új hangot ütött meg, s a darab is különleges, hiszen Bacsó Péter írta azt. Ők ketten korábban már három alkalommal dolgoztak együtt, a Nyáron egyszerű, a Szerelmes biciklisták és a Nyár a hegyen című filmekben. Bacsó élvezettel vetette bele magát az operett műfajába, és sajátos iróniájával, elemző éleslátásával a nyolcvanas évek emberének fanyar csodavárását fogalmazta meg a mű szövegében. A mű harmadik alkotója a rendkívül termékeny G. Dénes György, - akit egy ország csak Zsütiként ismert -, ontotta a slágereket, lefordította szinte az egész musical-irodalmat, és több tucat zenés színpadi műhöz írt dalszöveget. Fényes Szabolccsal közös munkája A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak című musical is, mely ugyancsak nagy sikerrel szerepelt az Operettszínház repertoárján.

Hiányt pótolt tehát a Szerdán tavasz lesz bemutatójával a Nagymező utcai teátrum, ráadásul utolsó nagy operett-szerzőnk pont 50 esztendeje, 1960-ban köszönt le az Operettszínház direktori posztjáról, s 2012 áprilisában ünnepeljük születésének 100. évfordulóját. Fényes Szabolcs mindig is fontosnak tartotta az operettet, de másképp, mint oly' sokan. Ahogy kifejtette: "A legfontosabb tennivaló: megfiatalítani a műfajt. Megszólaltatni a mai modern ritmusokat, közelebb hozni az operettet a mai élethez."