A látványos gálaműsor végigszáguld a magyar operett történetének több mint száz esztendején, a kezdetektől a Huszka-Lehár-Kálmán-Ábrahám által jegyzett aranykoron át az ötvenes-hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évekig, nagy slágerekkel és igazi sztárparádéval!  

A magyar operett története, hogy úgy mondjuk, nyugati importtal kezdődött. A külföldi sikerek után a hazai színpadok is bemutatták Strauss, Zeller, Millöcker, no és Offenbach zenés műveit. Majd a zenei betanítók, tehetséges karmesterek és a szövegkönyvek fordítói merész elhatározásra jutottak. Miért ne kísérelhetnék meg eredeti magyar operettek létrehozását?! Így született meg 1885. december 3-án, a pesti Népszínházban az első fecske, Deréky Antal és Konti József Eleven ördög című műve. 

A próbálkozást jól fogadták, és innen már nem volt megállás, jöttek az újabb és újabb zeneszerzők, librettisták, majd 1902-ben végképp meghódította a közönséget, valamint a kritikát Huszka Jenő Bob hercege. Nem véletlen, hogy sok "operett-kutató" innen is számítja az igazi magyar operett születését.

Gálaestünkön a kezdetek mára gyakorlatilag elfeledett szerzőinek, például Bokor József, Verő György, Máder Rezső dalai (Szerelemben nincs párom nékem, Szeretlek Roxolánom, Amazon-induló) éppúgy felcsendülnek, mint Kacsóh Pongrác János vitézének sikerszámai.
 

A "kisded" oly' szépen fejlődésnek indult, hogy néhány évtized múlva a magyar operettből már világszerte kedvelt exportcikk, igazi Hungarikum lett. Ennek igazolására elég, ha csak a nagy hármast, a világszerte ismert operett-komponistáink nevét soroljuk fel: Lehár, Kálmán, Ábrahám! De ott van mellettük még számtalan kivételes tehetségű magyar szerző, akik a huszadik században váltak népszerűvé, és akiknek számtalan örökzöld operett-slágert köszönhetünk.

Az Ez Hungarikum-gála első felében a nagy hármas sikerdalai közül felcsendül például a Messze a nagyerdő, a Vágyom egy nő után, az Apacstanyán..., a Jaj Zsuzsikám, a Potyacsók, a Kenguru, s az Ahol az ember felmászik a fára.
 

A második rész elején is a harmincas-negyvenes évek igazi slágerszerzőitől idéznek a művészek, Zerkovitz Béla, Eisemann Mihály, Lajtai Lajos dalai csendülnek fel, de nem maradnak ki az ötvenes-hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek operettszámai sem. Fúr a Péter, fúr a Pál; Egy dunaparti csónakházban; Haragszom rád; Bástyasétány 77; Küldök néked egy nápolyi dalt; Sweetheart-duett - csak néhány ismert szám ebből a korból, de az is kiderül, hogy igenis az úttörők is lehettek szerelmesek...

Bevalljuk, kalandos vállalkozás gálaestünk, hiszen óriási anyagból kellett válogatnunk, de reméljük, nézőinknek a premiert követő további előadásokon - például december 1-jén és 2-án - ugyanolyan örömük lesz ebből az estéből, mint amilyen nekünk volt, míg a "régi szép" operettvilág rejtelmeit kutattuk... Sok igaz, (vagy az is lehet, hogy legendaszerű?!) kulisszatitokkal találkoznak, remek zenével, sok olyan dallal, melyet együtt dúdolhatnak a színház népszerű művészeivel, és ama tanulsággal, hogy: Habár az operett elmúlt több mint száz esztendős, nem látszik rajta. Él és virul, elandalít és kacagtat, romantikus és szemtelen. És még valami kiderül majd. A magyar operett azért tudott olyan elsöprő nemzetközi sikert aratni, mert… annyira magyar!
 

Az Ez Hungarikum című gálaműsorban fellép Bódi Barbara, Bordás Barbara, Felföldi Anikó, Fischl Mónika, Geszthy Veronika, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Lehoczky Zsuzsa, Lukács Anita, Oszvald Marika, Vágó Zsuzsi, Benkóczy Zoltán, Boncsér Gergely, Csere László, Faragó András, Homonnay Zsolt, Kerényi Miklós Máté, Peller Károly, Vadász Dániel, Vadász Zsolt, valamint a Színház Énekkara, Balettkara és Zenekara, vezényel: Makláry László.